അന്വേഷണം വാർത്തകൾ ലഭിക്കാന് വാട്സാപ്പ് ചാനലില് ചേരൂ.Az élelmiszeripari szilárd maradékok (EMR) egy globális problémát jelentnek a környezetvédelmi és gazdasági szempontból is. Magyarországon is egyre több ipari üzem és tároló üzem a maradékkezeléssel foglalkozik, de a termelési hatásosság és a környezeti hatás közötti összefüggés még mindig jelentős kihívás. A szilárd maradékok több mint 60%-át a tárolók és a tárolóipari üzemek termelik, amelyeknek a hatékony kezelése lehetővé teszi a csökkentést és a értékesítés lehetőségét.
Az élelmiszeriparban a szilárd maradékok főleg a szűrőmaradékokból, a csontmaradékokból és a növényi maradékokból állnak. A legfontosabb maradékfajok a tejszín- és jogurtipari üzemekben keletkező szűrőmaradékok, amelyekben a kálium- és kalciumtartalom magas. Ezeket a maradékokat a leginkább a növényi anyagokból készített biogáztermelésre, vagy a bioetanol előállítására használják. A csontmaradékokból pedig a gyógyszeripar és a kosmetikai ipar is előállít vegyületeket.
Termelési hatásosság: a maradékok értékesítésének lehetőségei
A legfontosabb maradékkezelési stratégia az a megközelítés, amely a maradékok értékesítését és újrahasznosítását elősegíti. Magyarországon a legelterjedtebb maradékfajok a tejszínipari szűrőmaradékok és a kenyér- és cukoripari maradékok. A tejszínipari szűrőmaradékokból többek között biofertilizátorokat és bioetanolot állítanak elő. A kenyéripari maradékokból pedig a növényi olajkészítésre használják, ami a biodiesel előállítására is alkalmas. Ezeken a területeken a termelési hatásosság a 85%-os szintet is elérheti.
A maradékok újrahasznosításának egyik legfontosabb területe a biogáztermelés. Magyarországon a legfeljebb 30%-os arányban használják ezt a technológiát, de a termelési hatásosság 90%-os lehet, ha a maradékok megfelelően kezelve és kombinálva kerülnek a biogáztermelésbe. A biogáztermelés mellett a maradékokból is előállíthatók más termékek, mint például a bioplastikák vagy a bioaditívák, amelyek a környezetbarátabb alternatívákként jelentkeznek a hagyományos ipari termékekben.
- Magyarországon a tejszínipari szűrőmaradékokból 2022-ben körülbelül 120 000 tonna biofertilizátor készült.
- A kenyér- és cukoripari maradékokból 2023-ban 75 000 tonna biodiesel előállítására került felhasználásra.
- A biogáztermelésben a legfeljebb 30%-os arányban használják a maradékokat, de a hatásosság 90%-os lehet a megfelelő kezelés esetén.
- A csontmaradékokból a gyógyszeriparban 2023-ban 450 tonna kalciumglukonát előállított.
- Az élelmiszeriparban a szilárd maradékokból 2025-re várhatóan 15%-os csökkentés a termelésben.
Közvetlen környezeti hatások és megoldások
A szilárd maradékok környezeti hatásai többek között a talajkárosítás, a vízszennyezés és a klímaváltozásra való hatása is. A szűrőmaradékok, amelyekben a kalcium és kálium tartalom magas, a talajban a növényi növekedést elősegítő elemeket tartalmazhatnak, de a túlzott mennyiségben káros hatással is rendelkezhetnek. A csontmaradékokból származó foszfor és nitrogén a vízszennyezésben fontos szerepet játszanak, ami a halászat és a vízforrások károsítására vezethet.
A környezeti hatások csökkentése érdekében a legfontosabb megoldások az újrahasznosítás és a megfelelő kezelés. A maradékokból előállított biogáz és biofertilizátorok a természetes környezeti ciklusban való bevezetéssel a klímaváltozás csökkentésére is hozzájárulhatnak. A gyógyszeriparban a csontmaradékokból előállított termékek is a környezetre kisebb károsító hatással rendelkeznek, mint a hagyományos vegyületek. A maradékok megfelelő kezelése és értékesítése a környezetvédelmi célok mellett a gazdasági hatásosságot is növeli.
Magyarországon a maradékkezelésben a legfontosabb lépések a termelési hatásosság növelése és a környezeti hatások csökkentése. A maradékok újrahasznosításának elősegítése, a megfelelő technológia alkalmazása és a közösségi információk terjesztése a legfontosabb eszközöknek tekinthetők. A termelési hatásosság növelése és a környezeti hatások csökkentése egyaránt fontos a jelenlegi és jövőbeli gazdasági és környezetvédelmi stratégiákban. A maradékok kezelése és értékesítése a gazdasági és környezetvédelmi célok egyaránt elérhetővé teszi.
